Az év végének közeledtével mindenki toplistákat írogat, és mivel nekem vizsgákra kéne már tanulnom, nyilván olthatatlan vágyat érzek arra, hogy én is értékeljem az idei év produktumait.
Albumokról meg dalokról nem lenne értelme írnom, tekintve, hogy szerintem össz-vissz egy darab idei albumot hallgattam rongyosra... Igen nehéz lehet kitalálni, mit.
Viszont idén drasztikusan megnőtt a filmek száma, amit megnéztem. Ezalatt értem az összes filmet, amit ebben az évben láttam, meg külön a 2014-es filmeket is, ráadásul Budapestre költözve sokkal gyakrabban mentem el moziba, mint itthon. 21 idei filmet láttam, ebből 13-at moziban néztem meg, amiből 8 Budapesten esett meg.
A 21 filmből egy 10-es listában részletesebben is fogok írni a helyezettekről, viszont a másik 11-ről is szeretnék megemlékezni pár szóban. A tovább után lesz a lista, akit esetleg nem érdekel a többi. :)
Még azt hiszem januárban láttam a The Hungover Gamest, ami meglepő módon egy Hunger Games paródia, és egy borzalmas filmélmény volt. Lehet, én vártam sokat tőle, de te jó ég, nagyon szar volt.
Könyvadaptációkban gazdag évet tudhatunk magunk mögött, egy volt a sorban a Vampire Academy, ami végül is nem lett olyan rossz, de valljuk be, sokkal jobb munkát is végezhettek volna (also, emlékezzünk meg a legborzalmasabb és félrelőtt marketingről, amit életemben láttam. Kinek az elfuserált ötlete volt ez?).
Szintén 2014-ben jött ki egy portugál rövidfilm nagy verziója. A The Way He Looks már 100 perces, és épp annyira imádtam, mint a kis tesóját, az egyik kedvenc LGBT filmem lett.
Életem első mozimaratonjának keretében láttam a Maleficentet. Kifejezetten élveztem, nagyon szép volt a látványvilága, de valahogy nem bizsereg bennem semmi, hogy újranézzem. Mozimaraton csapatba tartozik még a The Amazing Spiderman 2 is, ami nem volt rossz, de pókica nem fogott meg, mint más szuperhősök. A maratonba belefért még a The Other Woman, and let me just say, én egyszerűen nem szoktam moziban vígjátékokat nézni, sajnálom rájuk a pénzt valamiért. Ez is csak egyszernézős kategória, ráadásul Nicki Minaj elnyerte a legindokolatlanabb szereplő díját.
Egy másik szuperhős, aki már inkább a szívembe lopta magát, Captain America volt. A Winter Soldier felért a First Avenger állította mércéhez, pedig azt nagyon szerettem, viszont a második rész talán jobban magával ragadott.
Aki ismer, tudja, hogy mennyire nagyonnagyonnagyonnagyon szeretem James McAvoyt. Így evidens volt, hogy én befizetek alapvetően ugyanarra a filmre kétszer A The Disappearance of Eleanor Rigby: Him a második kör volt, a Her-t láttam először. A Him nagyon jól kiegészítette a másikat, James brilliáns volt, a vége megint (nekem) túlságosan függő volt.
Már nem is tudom, milyen felindulásból néztem meg a Lucyt, de jó döntés volt. Kapott hideget-meleget, nekem tetszett. Rövidnek tartottam, és ebből kifolyólag igen, voltak plothole-ok, de én azért lépést tudtam tartani a filmmel, kitöltöttem a lyukakat az ötleteimmel, és ezzel én így tök jól elszórakoztam.
Az idei utolsó mozizásom kicsit rendhagyó volt, ugyanis magyar filmet néztem. Magyar filmeket úgy általánosságban nem nézek, nemhogy még moziban... Viszont a VAN valami furcsa és megmagyarázhatatlan trailere valamiért megfogott, és úgy éreztem, ezt látnom kell. Jó kis művészi, érdekes film volt, elgondolkodtató, ami nagyon tetszett benne. Az ilyenfajta magyar alkotásokért szívesen fizetek, őszintén megmondom.
Végül pedig tegnap megnéztem az így év végén nagy port kavart The Interview című vígjátékot,/komédiát/abszolút agyfaszt. Ne menjünk bele filozofálgatásokba, nem kell komolyan venni ezt a filmet, és akkor ha erre a fajta humorra kaphatóak vagyunk, egy sírva röhögős filmélményt nyújt. Istenem, nem, még mindig nem tudom hova tenni ezt a filmet, jézusom.
Na és akkor lássuk a top 10-et!
#10 If I Stay
Mint ahogy említettem már, 2014 elárasztott minket könyvadaptációkkal. Nagy kedvencem volt a Ha maradnék, nagyszerű, különleges könyvélmény. Izgatott voltam, mikor meghallottam, hogy film lesz belőle, de mint mindig, ha könyvek feldolgozásáról van szó, I had my doubts. Amiket nagyjából eltörölt az első trailer, amin úgy bőgtem, mint a könyvön, kirázott a hideg, és újra eszembe jutott minden részlet, minden érzés. A film ezután valahogy annyira didn't blow me away. Nagyon szerettem, szó se róla, de azt hiszem, túl nagy várakozással ültem be a moziba. Ettől függetlenül jó és szép adaptációnak tartom, remek színészekkel, és A ZENÉK <3 (Mert ugye ez is essential elementje a könyvnek). Alig várom, hogy a Where She Went is mozivászonra kerüljön.
#9 The Giver
Folytassuk az adaptációk sorát: Az emlékek őre. Egyik ultimate kedvenc disztópiám/utópiám, imádtam a könyvet, a folytatásait is olvastam. A Comic Conon néztem a paneleket, olyan boldog voltam, mert tetszett, amit hallottam a casttól és a rendezőtől, Lois Lowry is ott volt. Kétségek itt is voltak, de már az is reménnyel töltött el, hogy megtartották a fekete-fehér elemet, mert ez egy nagyon fontos része volt a könyvnek. Összességében tetszett, írtak át dolgokat, ami engem speciel nem zavart, bár a romantikus szálat felettébb fölöslegesnek tartottam, de a script alapvetően jó volt. Nos, ami a Percy Jackson adaptációknál is előjött: öregítették a castot. Most erre nem tudok mit mondani, így is működött, de a tény, hogy ez 12 éves gyerekekkel történik, nagyobb súlyt adott a könyvnek. Brandon Thwaites ettől függetlenül jól hozta Jonast, Jeff Bridges nyilván brilliáns volt, Cameron Monaghan pedig... hát Cameron. <3
Kíváncsi vagyok, fogják-e folytatni. Én tuti nézni fogom, ha elkészül a Valahol, messze és A hírvivő.
#8 Boyhood
Moziünnep keretében néztük meg, mert ez az egy film volt, ami érdekelt, feliratos volt, és jó időpontban ment (last minute döntés volt :D). Igen, ez az a 12 évig forgatott film. A koncepció nagyon megfogott, mert mindig is szerettem volna olyat látni, hogy ténylegesen a színészek öregednek a film során, és nem egy karakterre van 3 színész castolva. Úgy éreztem, hogy ez a film is probably not everyone's cup of tea, elég egyedi, de nekem nagyon tetszett. Elmerültem benne, hagytam, hogy végigvezessen a történeten, és ami a legjobban bejött: elgondolkoztatott. A moziból hazafelé, az ágyamban, és reggel felkelve is százfelé kalandoztak a gondolataim, és úgy éreztem, több lettem ezután a film után. Ami mindig egy hatalmas pluszpont, és ezért nézek filmeket (olvasok könyveket).
#7 In Your Eyes
Ez a film az idei év meglepetése volt. Nem is hallottam róla, nem is számoltam azzal, hogy meg fogom nézni. Virág mutatta nekem a trailert, és egy "Megnézzük?" "Megnézzük." után leültünk.. megnézni. What a damn good decision. Szerintem nem kapta meg a megérdemelt figyelmet, pedig tényleg nagyon jó film. Mondanak olyat róla, hogy "Joss Whedon does Nicholas Sparks", ami igaz is. Egy kis sci-fi, egy kis romantika, vicces jelenetek és dráma, azért Joss Whedon tud írni, na. Nagyon aranyos film, ötletes alapkoncepció, és jó volt a kivitelezés, megmelengette a szívemet.
#6 The Disappearance of Eleanor Rigby: Her
A Her nekem teljesen betalált. Alapvetően McAvoy úr miatt figyeltem fel rá, de mégsem az a film lett a kedvencem, amiben ő dominál, hanem ez. Egyszerű oka van: nőként jobban tudok azonosulni egy nővel. Egyébként eszméletlen szépen kirajzolta a két film, hogy mennyire különböző módokon birkózik meg egy-egy ember a tragédiákkal az életében. Itt egyik mód sem volt kifejezetten effektív, ebből is adódott az egész bonyodalom. És attól függetlenül, hogy szerencsére ilyen nem történt még velem (remélem, nem is fog), a Her elgondolkodtatott. Egyfajta súly nehezedett a lelkemre, annyi kérdést vetett fel bennem, annyi mindenen gondolkoztam. Egyedül a film végével nem voltam megelégedve, mert nagyon a levegőben lóg, és én szerettem volna, ha nem nekem kell továbbgondolni, hanem megmondják, mi történik pontosan.
#5 How To Train Your Dragon 2
Az egyik kedvenc animációs filmem az Így neveld a sárkányodat, úgyhogy fel-le pattogtam, mikor eldöntöttük Barnáékkal, hogy elmegyünk moziba a második részre. ÉS SOKKAL-SOKKAL JOBB VOLT, MINT AZ ELSŐ! Úristen, annyival több, mint egy egyszerű mese! Egy csomó gyerek volt moziban szülőkkel, meg mi. És a kicsiknek szórakozást nyújt, de ha már elég idős a gyerek, nem is beszélve a felnőttekről, akkor olyan sokat mond a film. Annyi különböző remek üzenete van. És Toothless a legédesebb az egész világon. JAJJ NAGYON SZERETEEEEM
#4 The Maze Runner
Alapvetően azért olvastam el a könyvet, mert hallottam, hogy Dylan O'brien megkapta a főszerepet. And I love him to the moon and back. És damn, I fuckin loved the book as well. Úgyhogy nagyon izgatott voltam a film miatt, a trailer nagyon epic lett, és olyan bizalommal ültem be a moziba, hogy ez rossz nem lehet. És nem is volt, sőt! Nagyszerű script, a rendezés A+, a látványvilág gyönyörű (mind a Glade-et, mind a maze-t tekintve), a színészi játék perfect. A kis változtatások nem váltak a film kárára, szép, összeszedett darab, érthető, izgalmas, minden benne volt, amit a könyvben szerettem. És hát Dylan. Oh Dylan. SCORCH TRIALST IDE NEKEM MOST!!!!
#3 X-men: Days of Future Past
Az ultimate X-Men film. Ahol az erdeti cast és a First Class cast találkozik. (Itt jegyzem meg, hogy ha választanom kell az Avengers meg az X-Men között... Akkor az utóbbit választanám) Szóval teljes örömmámorban ültem be a moziba, és oh daaaaaaaamn mekkora jó volt. Az időutazós téma törvényszerűen hoz magával plothole-okat, de ezek fölött el lehet simán tekinteni. Mert amúgy rohadt jó a script, nagyon izgalmas. A színészi játékot nem ragozom, csak tekintsünk végig a caston, és ott a jellemzés. A látványvilág A++++++++, a 3D nem volt éppen rossz (as in nem volt annyira felesleges, mint a HP 7/2-ben, de nem is volt feltétlenül szükséges), és sighs I just really really really love this universe.
#2 The Hunger Games: Mockingjay Part 1
Végre eljött ez a film is! (Itt jegyezzük meg, hogy a Mockingjay alapvetően megosztó könyv... Főleg, hogy az első felében nem is történik sok minden) A Catching Fire után rohadtul vártam már a folytatást, tho voltak kétségeim a két rész miatt, de tetszett. Here's why: 1, mert rohadt jól ábrázolták Katniss PTSD-jét (és nem, nem sírt túl sokat). 2, A kezdés Finnickkel, mert megmutatja, hogy ez nem egy boldog film, nem lesz az. 3, Azzal játszották ki a kevés sztorit, hogy olyan dolgokat is mutattak, amiket Katniss a könyvben nem látott, ami a film franchise legokosabb döntése volt tbh from the beginning 4, Zseniális színészi játék, JLaw, Sam Claflin, de akit ki kell emelni: Josh Hutcherson. Rengeteget fejlődött az első film óta, és brilliáns volt ebben a részben. 5, Gale sokkal normálisabb a filmben, mint a könyvben 6, Jól kezelték Coin karakterét, jól vezették fel a következő részre 7, A HANGING TREE. Ráz a hideg
Nem t'om, szerintem ezek a jó emberek képtelenek elrontani a THG filmeket. Nekem is jó nagy surprise volt, hogy ennyire tetszett a Mockingjay Part 1. És egy év a fináléig /o\
#1 The Fault in Our Stars
Őszintén, ki lepődik meg ennyi adaptáció után a listán, hogy a dobogóra is az került?
Jajj, istenem, nagyon szeretem. Kb sokkos állapotban jöttem ki a moziból, mikor először láttam. A könyv is össze-vissza facsarta a szívem, hát filmen még rosszabb volt. Perfect script, so so true to the book, nagyszerű soundtrack, eszméletlen jó rendezés és az egész látvány, a részletek... Olyan apró jeleneteken is elsírtam magam, amikre nem is számítottam. Minden fontos idézet belekerült, és ettől még jobban fájt, tbh, de olyan jó volt. A színészi játék A+, Shailene Woodley nagyszerű Hazel volt, Nat szépen hozta Isaacet, bár kedvenc dolgom Hazel apja volt, mert neki a csupasz popsiját már láttam a True Bloodban, szóval vicces volt ezzel a mentális képpel a fejemben nézni. Aztán ott van Ansel... Remek munkát végzett Gus karakterével, such smart acting choices... A benzinkutas jelenet :'( istenkém
Nem is hozhattak volna jobb döntést, mint hogy az alapanyagként szolgáló történetbe nem nyúlnak bele. Ez így volt jó, ha változtattak volna, azzal probably csak elrontották volna.
Azóta láttam még egyszer moziban, és számtalanszor dvd-n, nem tudok ráunni, mindig ugyanúgy megérint.
No comments:
Post a Comment