/Nice szülinap volt amúgy. Almost perfect. :)))/
2, Sorolj fel olyan random tényeket magaddal kapcsolatban, amikről nem sokan tudnak!
Szeretek mezítláb járkálni.
Nyilván ezt kb csak nyáron teszem, mivel nem szeretnék csúnya gyulladásokat összeszedni a medence tájékomon. :) Nyáron viszont 24/7 mezítláb vagyok itthon, ha teljesen random rákérdeznél, hogy van-e rajtam lábbeli, a válasz 99%-ban 'nem' lenne. Igazán nem tudom megmondani, miért olyan jó. Egyszerűen szeretem a talajt érezni a talpam alatt. Főleg az udvaron, a jó meleg, már-már forró betonon. Vagy a jó kis rücskös-kavicsos járdán lemenni a pincébe, akkor szinte lábujjhegyen futok. Ez a jó kis szokásom szerintem addig fog tartani, amíg bele nem lépek valamibe, ami igen nagy fájdalmat fog okozni. :D
Szeretek mosni.
Hű. :D Nem viccelek. Amióta új mosógépet vettünk, íratlan szabály, hogy én mosok. Én válogatom ki a szennyest, bedobálom a gépbe, mosótabletták, öblítő, beállítom, és mehet is. Aztán elvagyok egy ideig, majd mikor végzett a gép, vígan megyek kiszedni a ruhát, majd pedig masírozok teregetni. Azt is imádok. Olyan jó frissen mosott ruhákkal szórakozni, nyújtózkodni. Semmi nem akadályoz meg, délben 40 fokban is vígan teregettem a tűző napsütésben. Fekete pólóban. :D
Csipeszek.
Szóóóóóóval van egy ilyen kis hülyeségem, hogy ha egy ruhadarabra két csipeszt kell tenni, akkor két ugyanolyan csipesz kell, hogy rákerüljön. Tehát színben/anyagban egyezzenek meg. Egyszerűen felidegesít, ha össze-vissza vannak a csipeszek a ruhákon... Ezért akarok mindig én teregetni, mert akkor nem végzünk dupla munkát. Ugyanis anya/apa ezzel nem törődik, de ha kimegyek az udvarra, és van időm.... Na akkor végig megyek az egészen, és kicserélgetem a csipeszeket. Igazából nem tudom megmagyarázni, miért, egyszerűen ezt vettem észre magamon az utóbbi évben. Szóval ez egy nem olyan régi szokásom.
Smink.
Oké. Az a helyzet, hogy eszméletlenül élvezek sminkes videókat nézni. Egy csomó kedvenc youtuber csajom van, akik baromi szépek, baromi jó fejek, baromi ügyesek. Minden videójukat megnézem, tök mindegy, hogy számomra épp mondjuk nem sok haszna van, egyszerűen érdekel és élvezem. Nos emiatt elméletben sminkmesternek mondhatom magamat. Gyakorlatba ezt még nem igazán ültettem át. Igazából van pár oka ennek. Én baromi jól elvagyok mindenféle smink nélkül a mindennapi életben. Ezért igazából fogalmam sincs, hogy hogyan érezném magam mindenféle kencével az arcomon. Aztán most hirtelen nincs annyi pénzem, hogy egy komplett "starter kit"-re befektessek (query: why is makeup so damn expensive?). Végül pedig oké, hogy elvileg vágom a dolgokat, de azért bizonytalan vagyok, és nem tudom, kit ragadhatnék karon, hogy ugyan már, gyere el velem, és segíts kiválasztani a megfelelő árnyalatú alapozót, hogy ne valami bohócnak nézzek ki, miután felteszem. :D Sooooo yeah, i guess ezzel várunk az egyetemig. Talán az lesz a megfelelő idő, hogy valami ilyesfélét változtassak magamon.
Víz.
Attól függetlenül, hogy a csapvíz nálunk kiemelkedően jó minőségű (karsztvíz, after all), én mégis mentes ásványvizet iszok. Az ok igen egyszerű, a csapvizet is megiszom, amint kitöltöm. Azonban ha pl üvegbe töltöm, és állni hagyom egy ideig, akkor valamiért kijön rajta ez a klóros íz, és azt egyszerűen rühellem.
Számomra fontos, hogy a napi folyadékbevitelem elérje a 1,5-2 litert, márpedig ha nincs folyamatosan a kezem alatt egy üveg víz, akkor biztos elfeledkezem az ivásról. Az ásványvíznek nem lesz klóros íze, ha áll, szóval ezért iszom azt. :)
Zene.
Van ez a bosszantó dolog, amikor annyira eszméletlenül imádsz egy bizonyos dalt, hogy az hihetetlen, és amikor ezt szeretnéd valakivel megosztani, akkor nem tudod... Nem azért, mert nem figyelnek rád, hanem mert nem tudod szavakba önteni az érzést. Plusz mindenki máshogy éli meg a különböző zenéket. A lényeg, hogy ez nálam egy konstans dolog, mindig van egy dal, amire teljesen rá vagyok kattanva, és annyira szeretném, ha az emberek éreznék, amit én, mert annyira csodálatos dolog. Többnyire amúgy a dalszöveg gyönyörűsége ragad meg. Szerelmes dalokba is szerelmes vagyok kb, pedig életemben nem voltam még igazán szerelmes. De egyesek olyan eszméletlenül gyönyörűen tudják megfogalmazni az érzéseket, hogy szinte már én is érzem. *sighs*
