Aaaaaaaanyway, az ember, mikor szingli, időről-időre azért gondolkozik azon, milyen lenne kapcsolatban lenni. Arról nem is beszélve, hogy mennyit fantáziál mindenki a lovagjáról. Well, mikor kicsi voltam, akkor baromira nem reális képek éltek bennem, de ez szerintem senkit nem lep meg. Viszont pár hete TV Paprikát néztem keresztanyuéknál, és Jamie Oliver egyik főzőműsora ment, és megvilágosodtam. Ahogy ott feküdtem, plédbe bugyolálva, félálomban nézve Jamie-t, kigyulladt a fejem fölött a villanykörte. Igazából úgy nagy körvonalakban addig is tisztában voltam azzal, hogy nagyjából mire vágyom, de akkor végre pontosan szavakba tudtam önteni. :3
Én mindig elütöttem valahogy a körülöttem lévőktől, ők a szőke herceget várták... Én meg a fekete hajú és kék szemű fiúktól őrülök meg. So beautiful. De igazából ez nem kizáró kritérium, Dylanbe úgy beleestem, hogy azt öröm volt nézni, és nem kék a szeme, de még a haja se fekete. Tehát az én esetemben javarészt nem a külsőségek döntenek, jó, nyilván ki fogom élvezni egy kellemes megjelenésű férfi látványát, nem vagyok képmutató. Tény, hogy valaminek meg kell fognia egy emberben, és többnyire ez a külső, mert nyilván azt látod meg először (az meg megint más, ha a neten futsz bele valakinek az írásaiba :D). Nekem rengeteg stílusú srác bejön, viszont őszinte leszek... Ezek a tömegpasik már taszítanak konkrétan.
Azt hiszem ebből levonható, hogy nálam a döntő dolgok a belső tulajdonságok. A franc se járna egy bunkó paraszttal, csak mert kék a szeme és fekete a haja. Annyi, de annyi jellemvonás van, ami nekem fontos és imponáló, és wow mikor átgondolom őket, akkor így im like nem vagyok nagyravágyó? Lehet, mégsem azért vagyok szingli, mert nem vagyok szép, hanem mert túl sokat várok? :D
Számomra fontos, hogy legalább megértse a humoromat, a legjobb meg az lenne, ha élvezné is. Sőt, ha neki is olyan humora lenne, az volna a csúcs. Fura vagyok, szarkasztikus, ironikus, cinikus meg minden. Imádom a szóvicceket (szia zsófi szeretlek :D:D), és azokat a poénokat, amik már fizikai fájdalmat okoznak, és mások csak felnyögnek, mikor meghallják őket. Annyira nagyszerű lenne, ha velem együtt nevetne az ilyeneken, és csak így random küldene nekem vicceket, amikor éppen olyanba fut bele és eszébe jutok. That'd be the best thing ever *w*
Aztán nagyoooon lényeges dolog az intelligencia. Intelligence is sexy, IT'S SMOKIN HOT OKAY
Annyira imádom, mikor egy srác okos. Nem azt mondom, hogy legyen valami zseni, hanem általános műveltségre gondolok. Hogy ne nézze le az olvasást, hanem szeresse. Hogy érdekelje... well akármi, irodalom, tudományok, technika. Ugyanakkor elengedhetetlen az érzelmi intelligencia is. Ha egy 12 éves kisfiú érzelmi szintjére vágynék, pedofil lennék. De nem vagyok, így szerintem alap dolog ez is.
Viszont ami nekem az alapvető dolgok után (hűség, bizalom, őszinteség, szerelem stb) a legfontosabb: legyen szenvedélyes. Akármivel kapcsolatban. Ezt láttam meg Jamie Oliverben is, annyira szenvedélyesen főz, ahogyan beszél az ízekről, a kajáról, a mozdulatai... ezek mind rendkívül attraktívvá teszik. Kár, hogy baromi idős hozzám. :D
De ez tényleg bármi lehet. Legyen az zene (ahh, a zenészek hihetetlenek, ha tényleg szívből csinálják, és nem csak eléjük raknak valamit, hogy ezt játszd/énekeld el), festés, rajzolás, írás, költészet... Annyi a lehetőség. Ki nem tudom fejezni mennyire rabul ejt, amikor valaki valami olyan dologról mesél nekem, amit nagyon-nagyon szeret. Imádom látni, ahogy csillog a szemük, mosolyognak és gesztikulálnak. És én is pont ilyen vagyok. Kicsit úgy érzem, mintha a végletek embere lennék, na mindegy. Szóval ha én szeretek valakit/valamit, akkor azt tényleg minden porcikámmal, 100%-osan, nagyon-nagyon, szenvedélyesen szeretem. Lehet ezért keresem ezt a másik nemben is.
Egyébként fogalmam sincs, mi lett volna a célja ennek a posztnak, de muszáj volt kiírni magamból, mert régóta kavarog bennem, és segít, ha kimondom. Vagy ez működhet hirdetésként is? Ha magadra ismertél a fenti jellemzésben, keress fel! :D
Szóval igen, várakozom, figyelem a körülöttem lévő embereket, nem akarok lehetőséget elszalasztani. Közben bámulnak a buszon, és leszólítanak a megállóban... én meg próbálom ezt valahogy kezelni. Well good luck to me.
PS.: Az meg akkora extra lenne, hogy sírnék a boldogságtól, ha tudna ő is több nyelven folyékonyan beszélni (lehetőleg ugyanazokon, amiken én is). És akkor mikor vitázunk vagy csak szimplán beszélgetünk, akkor random egyik nyelvről a másikra váltanánk, mert éppen egy dolgot az adott nyelven tudunk a legjobban kifejezni, és ezt mindketten éreznénk, nem kéne szabadkozni vagy akármi, egyszerűen megértenénk egymást. AHHHH, imádnám. but i probably won't be that lucky so whatever
No comments:
Post a Comment